A villa története
A Walter Rózsi-villa a Városligeti fasori (akkor Vilma királynő úti) szanatóriumok (Glück-vízgyógyintézet, Grünwald- és Herczel-szanatóriumok) szomszédságában épült, a Grünwald-szanatórium telkéről kihasított területre. A villát Fischer József, a modern magyar építészet jeles alakja tervezte a neves operaénekes, Walter Rózsi, valamint férje, Radó Géza és kislányuk, Radó-Walter Marika számára. A tervezésben nagy szerepet játszott Pécsi Eszter, az első magyar statikus mérnöknő, Fischer felesége, aki az épület vasbeton szerkezetéért felelt.
Fischer több hasonló léptékű modern villát tervezett a korszakban, amelyek Le Corbusier svájci-francia építész hatásáról is tanúskodnak. Az 1936-ban kevesebb mint hat hónap alatt felépült Walter-villa Fischer építészetének kiemelkedő alkotása, egyben a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája. A háromszintes, lapostetős épületen tetőteraszt alakítottak ki. Alaprajza a modernista villákra jellemző sémát követi: a földszinten kiszolgálóterek, házmesteri lakás, garázs, az első emeleten lakószoba, ebédlő, fogadószoba, a legfelső szinten hálószobák, gyerekszoba, fürdőszobák. Jellegzetes modernista vonás, hogy míg az utcai front zárt, egyszerű kialakítású, addig az udvari homlokzat oldottabb, a lakószobák nagy ablakai az udvar irányába néznek. A ház egyik különlegessége a kerti lépcső, amely az emeleti teraszt köti össze közvetlenül a kerttel. A lépcsőt 1949 után elbontották, a mostani helyreállításkor azonban visszaépült, ezzel teljessé téve a kerti homlokzat rekonstrukcióját.
A II. világháború után a Városligeti fasor 9–13. alatt jött létre a Belügyminisztérium új kórháza, a későbbi Korvin Ottó Kórház, amely magába olvasztotta az államosított Walter Rózsi-villát is. A három szanatórium közül a középsőt, a Glück-intézetet lebontották, majd a következő évtizedekben a telekbelsőt szinte teljesen beépítették.
Walter Rózsi egykori villáját a kórház évtizedekig óvodaként, illetve gyermekorvosi rendelőként hasznosította. A kórház 2009-ben költözött ki a területről, lehasznált, rossz állapotú épületállományt hagyva maga után. Bár a Walter Rózsi-villát és a szanatóriumokat többször átépítették, eredeti építészeti értékeik felismerhetők maradtak. Az ezt követő évtizedben az épületegyüttes üresen állt.
A Magyar Kormány 1771/2017. (XI.7.) Kormányhatározata döntött a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) létrehozásáról a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fenntartásában. A kormányhatározat értelmében az MMA tulajdonába került a Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 9–13. szám alatti, 33505 helyrajzi számú egykori BM-kórház épületegyüttese, azzal a céllal, hogy itt valósuljon meg a MÉM MDK végleges elhelyezésére szolgáló beruházás. A 257/2020. (VI. 3.) Kormányrendelettel az épületegyüttes rekonstrukciójának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánította. A beruházás első ütemében, 2020-2022 között valósult meg a Walter Rózsi-villa felújítása és átalakítása.
