7 izgalmas részlet a villában
Gyerekekkel múzeumba látogatni sokszor kihívás lehet. Hét tippet adunk a villa és a Színtér és Lakótér nyitókiállítás felfedezéséhez, amelyek segítségével a legkisebbekhez is közelebb hozható az építészet világa.
Keressétek a jegypénztárban a villa ingyenes családi foglalkoztatólapját is!
KI ÉS BE
A szalagablakok, teraszok és tetőterasz használatával és a jó tájolásnak köszönhetően sok napfény jutott a villába, és ez általában is jellemző volt a modern lakóházakra. A villába eredetileg Halaman János különleges toló-és harmonikarendszerű ablakai és ajtói kerültek, a télikertet pedig Márkus Lajos acélszerkezetű harmonikaajtókkal határolták el a terasztól. Mára ezek az értékes szerkezetek elvesztek, és a rekonstrukciójuk látható az épületben.
Ha szeretnétek megnézni, hogyan működik egy harmonikaszerkezetű ajtó, kérjétek a teremőr vagy a tárlatvezető segítségét!
Fotó: Radó-Walter Marika és édesapja, Radó Géza a második emeleti dolgozószoba teraszán. Magántulajdon
FEL ÉS LE
A ház lakói a főlépcsőn, míg a személyzet a csigalépcsőn közlekedett, így ritkán keresztezték egymás útját. Walter Rózsi és családja csupán a tetőteraszra való feljutáshoz használta a fémszerkezetű személyzeti lépcsőt. Szerencsére a szobalánynak nem kellett naponta többször tányérokkal és poharakkal egyensúlyoznia a lépcsőn, mert az ételeket ételliftek szállították a felsőbb emeletekre.
A villa tetőteraszát tárlatvezetések és egyéb programok alkalmával, teremőr vagy tárlatvezető segítségével nézhetitek meg!
A villa személyzeti lépcsője. Rekonstrukció.
Fotó: Wachsler Éva
NÉZZ FEL!
A speciális kiállítási világításon kívül a villa egyes szobáiba korabeli, ma is működő modern vonalú lámpák kerültek. Az egyik legkülönlegesebb darab az ebédlőben látható, de érdemes minden szobában a plafon felé is vetni egy pillantást!
László István: Stadiongörbe alakú csillár. 1938 körül.
MÉM MDK Múzeumi Osztály
EGY SOSEMVOLT VILLA
Tálos Gyula rajza egy ideális modernista villát mutat, ami sosem épült fel. A rajzon jól megragadhatók a modernista épületek tipikus jegyei. A kép alatti érintőképernyőn a modernista lakóházak kelléktárát böngészhetjük, és további példákat találhatunk körablakokra, szalagablakokra, virágablakokra és tetőteraszokra. A kaktuszok nagyon divatosak voltak a korszakban, több Kozma Lajos, Kaesz Gyula enteriőrterven is felfedezhetők.
Tálos Gyula: Idealizált modern villa terve, 1935.
MÉM MDK Múzeumi Osztály
BICIKLI ÉS CSŐSZÉK
Breuer Marcell építész, ipari formatervező mindössze 23 éves volt, amikor megtervezte első csőszékét. A legenda szerint kerékpárjának csővázas kormánya adta az ötletet, hogy ilyen szerkezetű bútort készítsen. Hiszen egy csővázas bicikli is elbír egy embert, sőt, akár többet is! Később több változata is készült a csőszékeinek, az egyik legikonikusabb típus két változata a villában is látható. Ezt a villát tervező Fischer Józsefnek adta ajándékba, mielőtt elköltözött Magyarországról.
Breuer Marcell: B34 csővázas szék, 1928, kivitelező: Thonet, 1931.
Magántulajdon, egykor Fischer József tulajdonában
Fotó: Wachsler Éva
A HARMINCAS ÉVEK HÁZIMOZIRENDSZERE
A budapesti háztartásokban az 1930-as évekre terjedt el az elektromos áram. A rádió ekkor az otthonok legfőbb szórakoztatóberendezése lett. A hálószobában látható darab rádióként és gramofonként is funkcionált.
Ti hallgattok még rádiót otthon vagy az autóban?
Bozzay Dezső: Philips koncertszekrény, 1937.
Iparművészeti Múzeum
Fotó: Wachsler Éva
ÉPÍTŐKOCKA – NEM FÁBÓL, DE NEM IS MŰANYAGBÓL
Az építőkocka mindig is az egyik legnépszerűbb gyerekjátéknak számított. A gyerekszoba vitrinjében látható Richter-féle Anker szettek abban különböztek a többi építőkockától, hogy kőporból, színezékből és lenolajból préseléssel készültek, így jobban lehetett velük építeni. Az Anker építőkockák olyannyira kiállták az idő próbáját, hogy ma is kaphatók bizonyos játékboltokban.
Richter-féle Anker kőépítő szett, 1930-as évek.
Magántulajdon
